IDÉZET LUIS ZAPATA PÁSZTOR LEVELÉBŐL (2011.május 14.)
„..Nem tudom mi lesz, de azt érzem hogy az Úr egy olyan időszakot készít elő nekünk, amelyet még elképzelni sem tudunk. Imám az, hogy Isten lepjen meg minket…
Biztosan sok ember fog jönni a konferenciára. Imádkozunk, közbenjárunk és böjtölünk ezért a konferenciáért. A múlt héten Buenos Airesben voltam, és sok gyülekezet van országunkban, amely imádkozik ezért az időszakért, amit ott fogunk tölteni…. Azt hiszem,, és érzem szellememben, hogy Magyarország mintha elaludt volna egy időre….a gyülekezetek visszatértek összejöveteleik nyugalmába, és nincsenek kihívások többet keresni és találni Istentől. Újból fel kell keltenünk ezt a szenvedélyt a lelkek megnyerésére és prédikálni ezt a dicsőséges örömhír evangéliumot. Ki kell hívnunk magunkat egy új ébredésre és kérni, hogy Isten rázzon fel s mozdítson meg minket az eljövendő időszakban…Azt hiszem, Isten az egész világon meg akar mutatkozni, és ha a Gyülekezet nem vonul ki hódítani, nem lesznek győzelmeink….. Többet kérjünk Istentől…hogy jobban kötelezzük el magunkat iránta…agresszívebbeknek kell lennünk és Isten Mindenben támogatni fog minket…. Azt hiszem, hogy az utolsó időkben vagyunk…látjuk és megéljük a jeleket, amelyekről Máté 24 szól nekünk.. A világ olyan, mint Noé napjaiban… Háborúk és háborús pletykák vannak…Járványok, éhezés, földrengések… A rossz miatt befagy a Gyülekezet szeretete… Minden nap nagyobb intenzitással érzem a Szent Szellemmel való kapcsolatomban, hogy az Úr Gyülekezete mindenhol egy olyan nyugalomba és passzivitásba kerül, amely nem megfelelő… A feladat addig van, „AMÍG Ő ELJÖN…” Ki fogjuk mosni a ruháinkat, tiszta gyolcsba fogunk öltözni…. Ő hamar jönni fog értünk… Nagy várakozásaim vannak és minden elmúló nappal világosabban érzékelem, hogy ISTENTŐL valami nagyon nagy érik a szellemvilágban és tudom, hogy együtt fogjuk meglátni és megélni azt, - ez okból van az, hogy az ördög mintha nagyon csendben tartaná az Úr Gyülekezetét, sokan vannak, akik már elvesztették ezt a várakozást… sokan vannak, akik elvesztették a SZENVEDÉLYT, amely más időszakban jellemezte őket… Továbbra is tekintsünk az Úrra, haladjunk Felé, Ő elhívott minket, járjunk a vízeken, ne fáradjunk el a jót tenni, odatartani a másik orcát is, szeretni, megbocsátani és megáldani. Folytassuk aratásra tett kezekkel, s végül látni fogjuk ISTEN DICSŐSÉGÉT! Haladjunk előre…foglaljuk el a helyeket, amelyeket Isten előkészített nekünk, a családban, a Gyülekezetben, a Városban és az országban.. meg tudjuk változtatni a történelmet Argentínában, Magyarországon és ahova az Úr küld minket… „